vissza

HONSZ - Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák

Országos Nemzeti Szövetsége Siófoki csoport szövetségi zászlója

HONSZ - Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák
Siófok

2019-ben lakossági megkeresés során került a HONSZ Siófoki csoportjának hímzett selyemzászlója Siófok Város Önkormányzatához, majd a Kálmán Imre Kulturális Központba. A zászló hagyatékból származik. Az örökös a zászlót a felirat miatt juttatta el a városba és kérte annak értékének tiszteletben tartása melletti megőrzését.

A szövetség létére és működésére Siófok helytörténetében adatok nem lelhetőek fel, ezért a kutatás során a HONSZ titkárságához fordultunk.

Gerencsér József a HONSZ titkára tájékoztatást adott arról, hogy a Siófoki csoportról a szövetség levéltárában, iktatásában sem lelhető fel anyag, létezésükről csak ez az egyetlen emlék tanúskodik. A zászló így pótolhatatlan értékkel bír, hiszen ez az egyetlen bizonyítéka annak, hogy városunkban is éltek HONSZ elkötelezett hívek, akik fontosnak tartották a hadigondozás összetartó erejét.

 

A hadigondozás története hazánkban:

Hazánkban a hadigondozás II. Endre király idejére vezethető vissza, aki 1222-ben kiadott Aranybullájában említést tesz a cselekedet nemességéről és szükségességéről. II. Rákóczi Ferenc volt azonban az első, aki megszervezte a hadirokkantak és családjaik intézményes gondviselését. Széchenyi György esztergomi érsek kezdeményezésére elindulhatott az Invalidus-ház (ma Károly-kaszárnya, Budapest V. kerület) megépítésének tervezése. Eredetileg kórházként és a kiszolgált hadirokkantak otthonaként épült, ebben a minőségében az ország legnagyobb korabeli egészségügyi létesítménye volt. Célja, hogy otthont és ellátást biztosítson a török elleni háborúban megrokkant katonáknak. Az alapkőletételre 1716-ban került sor, azonban az építkezés több okból akadozott, illetve évekre leállt, végül a terv nem is valósult meg teljesen, vagyis nem lett ispotály. II. József kaszárnyává alakította át az épületet.

Mária Terézia az invalidusokat (rokkant katona) ellátásuk támogatásának mértéke miatt három csoportba osztotta:

  • magatehetetlen
  • kisebb szolgálatra alkalmas
  • más foglalkozásra alkalmas

Az 1848/49-es szabadságharc alatt az Országos Honvédelmi Bizottmány különös gondot fordított a sebesületekre, hadirokkantakra és az elesettek családjainak ellátására. 1867 után a hadirokkantak részére otthonokat alapítottak.

Jelentős változás a hazai hadigondozásban a XX. század idejére tehető. A túlzott fegyverkezés rengeteg sérültet produkált. Ellátásuk meghaladta a hivatalos szervezet kapacitását. Az I. világháború után már 31 népiroda működött az ügyek intézésére.

1930-as évek elején megalakult a HONSZ. A szövetség célja a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák társadalmi, gazdasági, erkölcsi és jogi érdekeinek a védelme.

1948-ban megszületett Budapesten az Országos Hadigondozó Hivatal, melyet azért hoztak létre, hogy felülvizsgálja a hadigondozottak országos létszámát, a szövetséget feloszlatták. Minden hősi halottat, katonát, aki a frontról hadirokkantként hazatért bűnösnek nyilvánították. Az özvegyek is hibásak voltak, mert nem akadályozták meg, hogy férjeik kimenjenek a frontra.

Hányatott sorsuk évtizedekre megpecsételődött.

Fordulat 1990-ben történt amikor a HONSZ újjá tudott alakult, majd elindult a hadirokkantak kárpótlásának törvényi szabályozása.

1992. évi XXXII. törvény az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról

1994. évi XLV. törvény a hadigondozásról

1997. évi XXIX. törvény az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról

2006. évi LXX. törvény az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény módosításáról

A HONSZ Siófoki csoportjáról sajnos hiteles adatokkal nem rendelkezünk. Egyetlen emlék őrzi létüket, az értéktárba vételezésre javasolt szövetségi zászló.

A zászló pótolhatatlan értékkel bír, mely ékes bizonyítéka annak, hogy településünkön is létezett olyan kezdeményezés, mely a hadiárvák, hadirokkantak érdekvédelméért tett. Szolgálatuk mindenkor tiszteletnek örvend, melynek eszmei értékét képezi ez a tárgyi emlék.

A nagykanizsai csoport elnökének tájékoztatása szerint a siófoki csoport hímzett selyem zászlójáról mintázta a HONSZ Nagykanizsai Csoport is a sajátjukat, ezért a címer és a szöveg ugyanaz.

Siófoki Települési Értéktárba vett: 2020. november 26.

SZÉP kártya elfogadóhely